Nem érdekes, hogy mennyi az idő, apu. Rám figyelj. Bólints, ha hallasz még. Rám figyelj. Kilégzés, így is van, ügyes vagy. Ő a fiad, megismerted, ügyes vagy, menni fog ez. Nem szabad még egy tapaszt, hidd el nekem, hogy nem lesz jobb. Attól csak a tüdőd telik meg egyre jobban vízzel, még kevésbé kapnál levegőt. Nyugodtan kiabálj, figyelek rád. Alszik anyu, nagyon mélyen alszik, nem kelted föl vele. Ha jólesik, kiabálj. Figyelek. Belégzés háromra, egy, kettő, tudom, hogy nem jó az íze, meg fogod szokni, még pár ilyen és fel se tűnik. Igen szívem, nagyjából öt talicska aprómajom bassza meg ezt a vérzéses szart. El fog múlni, ne félj, itt vagyok. Három. Hozom a zsepit, igen, megint egy darab, nem mutatom meg, hurutka helyett cafatka, bizonyám. Nem szabad másik tapaszt. Kilégzünk, jó? Háááá-rom. Tuti nem ébreszted föl anyut, ne izgulj. Anyu alszik. Igen, mindenre fölébredt, most már nem ébred föl mindenre, nagyon fáradt, tudod, mennyit takarít, az a faszfej megint nem hívta, már m
ön-és közterápiás blog