Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: szeptember, 2016

Apu hatvan!

(Kár, hogy a klórgáz belélegezve mar, Kár, hogy a földgáz büdös, mint a szar, kár, hogy se késsel, se villával se megy, de kár, hogy a minden a mindennel egy) - Bevezetés - Miért nincs még egy nap a héten? Egy lemaradásbehozós. Utána felőlem lehetne megint hétfő. Vagy tudom is én, milyen nap van. Találtam valakit, aki meghallgat. Lelkifurdalok, mert érdeklem. Olyan sok szép dolog van a világon. De persze ne menj nagyon messze, én is sok szép dolog vagyok. Néha. Akkor végignézek magamon, és rájövök, hogy mégse. Aztán megint, és rájövök, hogy mégis. Nem irigykedem azokra, akiknek van élete. Csak néha. Akkor végignézek magamon, és rájövök, hogy kurva szánalmas. Aztán megint, és rájövök, hogy mégse. - Tárgyalás - Apu ma hatvanéves. Felköszöntöttem. A szerelő bácsi látogatása után, telefonon (bevezetés, 3. pont). Holnap meló meg óra után elmegyek hozzájuk látogatóba. Apu nem akart szülinapjára semmit. Annyira nem, hogy lecseszett érte, hogy mit akarunk mi neki meglepetés