Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: január, 2010

Losing Grip by Avril Lavigne

Ez a dal volt az első, ami rádöbbentett, arra, hogy van Grip, mindenkinek. Neked is. Ott, Te, Önmagad. Nem egyszerű érzékelni az érzéketlenben, de hidd el megtalálod. Mi is Lolával ezt tesszük, GRIP..az van..van kell...még akkor is ha nagyon nehéz... de ha egyszer találsz egyet már jobban leszel, és érezni fogod:MAGAD. Olvasd el a szöveget, vagy keress rá a számra a Youtube -on, vagy fordíttasd le a szövegét, lényeg az, hogy megértsd a GRIP nem valaki mástól jön. Az Te Magad vagy:-) Losing Grip Are you aware of what you make me feel, baby? Right now I feel invisible to you, like I'm not real.. Didn't you feel me lock my arms around you? Why'd you turn away? Here's what I have to say... I was left to cry there, waiting outside thereGrinnin' with a lost stare, That's when I decided... Why should I care? 'Cause you weren't there when I was scared I was so alone...You, you need to listen! I'm startin' to trip, I'm losin' my grip And I'm i

Magányosan...? Dehogy!

Nem szeretek más tollával ékeskedni. Most sem teszek kivételt, ékeskedjen a Chili. I'm the rainbow in your jail cell All the memories of everything you've ever smelled Not alone I'll be there, tell me when you want to go -- A rendszer alapzümmögése három napja. Az orvos fejcsóválva annyit mondott, hogy format C: nélkül nem fog menni. Azt még egyszer nem vállalom, marad az invazív terápia Alice in Chains-ék segítségével. Isten engem úgy segéljen... Rá kéne gyújtanom. Valószínűleg helytelen az a meggyőződésem, hogy nem nikotin-, hanem rituáléfüggő vagyok dohányzásilag. Lehet közben jó mély "levegőket" venni és a kezemet is lefoglalom, nem kell tördelni, összekulcsolni, szorítani combhoz, karba, zsebbe, ökölbe. Metakommunikáció-csökkentő, még egy lepel, amely segít takargatni az ösztönlényt. {Katt.} ------------------------------------- Eszeget a maga hiperlassú módján, egyik kezében tányérral hadonászik beszéd közben, a másikban a kék szalvéta ír le sajátságos útvon

Got the grip... that's how it feels, man...

Bizony, lassan három hónapja ilyen érzés...:) Hópelyhek. Ezer és ezer fehér kis csillag az égből lefele. Nem, nem esik, épp csak letévelyeg, közben játszanak a fénnyel, a levegővel, az alig létező légmozgással, mindennel. És mindenkivel. És ezért nem lehet rájuk haragudni. Megint feketében vagyok - a villamoson veszem észre. Már rutin, de nem rossz rutin. Nem hangulattükrözés, nem gyász-elszíneződés - ellenben mindenhez passzol és kellően komoly fejem lesz a komolytalanból tőle. Szolid sminkkel meg rajzfilmszemöldökkel elég ütős kombó. Búcsú a békávétól, kártya van, telefon halkít, Flea-t szelíden kitessékelem a neki fenntartott szürkeállományi szektorból. Jó reggelt kívánok. Mivel rajtam kívül senki a liftben, biztos én nyomtam meg a négyes feliratú gombot. Kávékészítés koreaiból, kódok sokaságát írom ide-oda, access oké, szia cég, szia gép, szia user. Szeretlek ám titeket. Nem tudom, mit akarok, hangzik az újabb sikerélmény-gyanús sztori második hetének eleje - pár ironikus szó kísér

Variációk egy témára

{password OK, access permitted Logging in, please wait... Receiving data from server Connection failure, please try again later } Örülnék neki, ha felfognád végre, hogy nem akarom. Nem akarom újrakezdeni. Nem akarlak feleségül venni. Gondolkozz el rajta, mit akarsz tulajdonképpen. Ha belegondolsz, soha nem tudtam neked megadni azt, amire szükséged van. Ez meg nem a te hibád. Füstöt fúj. Hátradől. Miért hazudsz magadnak? Én nem ígértem semmit. Nem mondtam, hogy ebből lesz valami. Persze fönnállt a lehetősége, de nagyon kevés százalékban. Egyszerűen mások az elképzeléseink a jövőről, és láttad, tapasztaltad, hogy nem tudunk együtt élni. Örülök, hogy végre képbe kerültél magaddal, de tudod, vannak olyan személyiségvonásaid, amiket én egy kapcsolatban nem tudok tolerálni. Lépj túl rajtam végre. Nem hiszem el, hogy nem tudsz, csak nem akarsz. És a világ nem így működik. Jobb keze a térdén, a másikkal a cigi amúgy is szűkös hamukapacitásától szeretné megszabadítani a parazsat. Hegyesre forg

Falak között, falak mögött

{Tájékoztatom, hogy az önnel történő beszélgetést rendszerünk rögzíti. Fölhívjuk figyelmét a rendszeres időközönkénti töredezettség-mentesítésre, mely feltétele a tulajdonában lévő biohardver garanciális - } {csönd} Figyelj, csak annyit akartam... Hallasz...? Hahó... {csönd} Annyit akartam, hogy jól vagyok. Hogy nem kell gyógyszer egy szem se. Semmi. Se rivotril, se kalmopirin, se cévitamin, se semmi. Rendben vagyok. Dolgozom, szeretem a munkámat, szeretem a kollégáimat, a világot, az életet... azt leszámítva, hogy nem lehet gyerekem, egészséges vagyok... hallod? {csönd} {csönd} {csönd} -- két hónappal később -- Fárasztó nap? Nincs olyan. Örvendezős nap van. Amikor van munkám, amit szeretek, és Isten után az egyik nagyon fontos dolog, ami mindig, mindig segít rajtam. Amikor az állomástól hazáig tartó húsz percben búcsút veszek a biztonságtól biztonságig tartó vonatzakatolástól, és Cira kicsi macskaszívében egy csöppnyi harag nélkül kiköveteli magának az első otthoni érintés