Végre hazaértem. Lerúgom a tocsogó cipőket, a kabátot a fűtőtest fölé az ablakkilincsre hajítom.
A macska panaszosan nyávog, villognak a kék szemei. Pont olyan kékek, mint...
Alutasakos eledel, legyen mondjuk csirkés, a halat soha nem szerette. Amikor anyám először tette elé a harcsapörköltet túrós csuszával, na talán akkor.
Sötét van nagyon. Fürödjünk le, jót tehet. Alig állsz a lábadon, kicsim.
Ömlik az égből, a szememből, a csapból a fürdőkádba, a műanyag flaskából a macska edényébe.
Tiszta víz a hajad, Les - mondom halkan. Valami autós műsort néz a tévében, megint halálfáradt, csak aludni nem tud. - Megfázol.
Betakargatom, viszem a teát. Közelebb húzom a fűtőtestet, talán valamit segít. Talán egy csók is segít. Talán... Cinkosan rávigyorgok, kikapcsolom a tévét.
Oké, akkor ma nem.
Ébredéskor is sötét van. Még. Les a plafont bámulja, nem aludt egész éjjel. Meg kellene fürödnünk.
- Egyszerűen nem figyel rám - panaszolom Christine-nek. Mosolyog a kávészem a tejszínhabon. - Akárhogy beszélek hozzá, mintha a falnak mondanám. Egész nap tévét néz. Nem, dolgozni sem jár egy ideje, de amilyen furán vannak most beosztva...ilyen ez a műszakozás. Próbára, persze, oda biztosan. Tudod, későn érek haza, állandóan túlórázom. Szerintem azért próbára eljár.
Christine-nek a szemöldöke az egyetlen szerkezet az arcán, amit még mozgatni tud. Ezzel a lehetőséggel viszont egyfolytában él. Az arca többi része egyszerűen gyönyörű egy fotón. Szemtől szembe kissé fura, mintha viaszból lenne. De azért szép. Mint egy igazi, törékeny porcelánbaba.
Christine szemöldöke kérdőjelet formál a feje fölé. Kiesik a kezemből a kávéskanál.
- Nem...! Kizárt dolog, hogy legyen valakije.
Utálom Christine-t.
Ledöntöm a kávé mellé tett deci vizet, mennem kell, rövid búcsú, nőcis puszik a levegőbe, egymás arca helyett. Koncentrálok, ez is egyfajta meditáció: kijelentkezni a rendszerből, minden szekrényt szépen bezárni. Mielőtt elindulok, meg kell locsolnom a virágokat, nehogy elhervadjanak. Papírokat lezárni, mindent a helyére. Ujj a torokra, nehogy elhízzak. Sminkfrissítés, harisnyacsere, szoknya föl. Szép lettem. Mehetünk.
Nyitva az ajtóm.
Ez biztosan Mary néni. Azért jött, hogy ápolja Lest. Azért jött, hogy megnézze, megfelelően tartom-e rendben a lakást, és ha nem, akkor jelentőségteljesen felporszívózzon. Azért, hogy eldugott üvegek vagy gyógyszerek után kutasson. A szobaajtó bezzeg csukva. Én ezt berúgom. Egyszer végre figyeljenek...
Sötét van nagyon. A kabát a fűtőtest fölött, az ablakkilincsen pont olyan, mint egy akasztott ember. A másik ágyon a lepedőn ismerős lenyomat. Elvitték. Minden mozdulat fáj, azt hiszem, valami nincs rendben. Úgy emlékszem, még nem rendeltem festőt a szobába, ez meg itt meszelt fal. Dr. Hayes szerint Les két hete halott volt.
Azt mondjuk majd, hogy nem vettem észre.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Szólj hozzá!