Grip tudat

Elveszíteni, valakit, akit mindennél több számodra.
Egyedül lenni, és nem találni semmit ami erőt adna, megnevettetne, csak Te vagy..és semmi más. Te. Önmagadnak. Sírsz a kádban esténként, látod ahogy folyik le a nappal szépen fölkent máz..és este megadod Magad..szétfolyik Rajtad...így telnek a napok..nekem így telt 4 hónap..
Öntudatlan, tudatosan fájdalmasan...de mégis a legerősebben mint valaha életemben...
..aztán jött..jöttem ÉN. Megérintettem ÖNMAGAMAT: Éreztem, hogy vagyok. S amikor valaki átölelt, újra tudtam érezni, amikor rám nevettek vissza tudtam adni..megfogtam önmagam, ez az első ami GRIP.
Aztán az az ember akit elveszítettem adott valami újat, VALAKI Újat, Lolát. Barátot. Aki úgy tud érezni, mint én. Akit fel tudok hívni, hajnali 3-kor, és sírhatok Neki fél 5 -ig és ott van, és megoldást találunk, és tudok aludni..ez volt a második GRIP. A Barátok nem a Családod, ahogy egy ember nagyon-nagyon keveri, de bazi nagy kötelék...
Nem mondom, hogy könnyű, a grip-jeidit fel kell fedezni...én is folyamatosan ezt teszem. Mert ezek a kapaszkodók, ahhoz, hogy tudj LÉTEZNI. Ezek adják az érzést, hogy létezel.
..Kicsi segítség, hogy értsd meg, mi az a GRIP...nekem is új..felfedezem..LOLÁVAL együtt:-)